Sárvár az évszázadok történelmét büszkén vállaló Vas megye második legnagyobb városa. Helyét a folyók védelme, a Rábán átvezető kereskedelmi út határozta meg. Határmentisége sokszor kényszerítette őrző - védő szerepre, de szellemi nyitottsága révén európai hagyományokat befogadó és gazdagító település. Az Árpád-korban királyi birtok volt. Az első okmány 1192-ből való Sárvár névvel, de említik a régi okmányok Szigetnek, Saár-Szigethnek, Újszigetnek (Neanesos) is. Várát 1424-ben a Kanizsai család szerezte meg Ozorai Pipőtól, majd házassága révén a felemelkedő Nádasdy-család kezébe került. Nádasdy Tamás XVI. században kiemelkedő jelentőségűvé emelte Sárvárt. Itt élt Dévai Bíró Mátyás, a "magyar Luther", Abádi Benedek nyomdász, Sylvester János bibliafordító, aki itt adta ki latin nyelvű magyar nyelvtanát, a Grammatica Hungarolatinát 1539-ben, és fő művét, a Magyarországon elsőként nyomtatott magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot, 1541-ben. Sylvester János időmértékes sorai a magyar nyelv diadalát hirdetik. Az Újszövetség-fordítás híressé vált "Az magyar népnek" címzett ajánlás - "Próféták által szólt régen néked az Isten..." - disztichonjának tiszta ritmussal áradó gondolata ékes bizonyítéka annak, hogy ehhez foghatót a XVIII. sz. végéig nem írtak magyar nyelven. A városban talált menedéket és itt halt meg a XVI. század legkiválóbb magyar énekmondója, Tinódi Sebestyén vándor lantos, gimnáziumunk névadója, a históriás ének műfajának megteremtője, aki elsősorben saját kora török elleni harcait énekelte meg. Szegedi Körös Gáspár jeles orvos és gyógynövényszakértő Kanizsai Orsolya gyógyítójaként dolgozott a várban. Sárváron élt Beythe István prédikátor és fia, Beythe András botanikus. A várban született Vitnyédi István, akiből Sopron magyar jegyzője és Zrínyi ügyvédje lett. A város peremén lévő kisebb települések a XIX.sz. második felétől közelebb kerültek a centrumhoz. A város utcái zártan épültek. A ma is meglévő városközpont a Geschrey építész-család keze nyomán alakult ki. Sárváron már 1861 és 1871 között működött adóhivatal, postahivatal, takarékpénztár. A városnak 1864-ben volt levéltárosa, 1871-től vasútállomása, állami távirdája. Az 1883-84-es évben itt tanított Gárdonyi Géza, a magyar elbeszélő próza egyik kiemelkedő képviselője. A kisváros polgárosodása a XIX. században indult meg. A város a rendszerváltást /1990/ követően gyors és látványos fejlődésnek indult. Előbb a munkanélküliség leküzdésére jelentős külföldi érdekeltségű iparfejlesztés és beruházás kezdődött, majd erre alapozva a várospolitika az infrastruktúra kiépítésére, modernizálására – telefonvonal, csatornahálózat, utak stb.- helyezte a fő hangsúlyt. A város jelenkori történelmének fontos eseménye a gyógyvíz kihasználására tett azon erőfeszítés, melynek eredményeként helyi, önkormányzati beruházásként 2002. decemberében egy európai színvonalú gyógy- és wellnesfürdő nyitotta meg kapuit, így városunk valóban fürdővárossá vált. Az egész évben működő fürdőben 55 ezer négyzetméteres területen, több, mint 3400 négyzetméternyi vízfelülettel, számos gyógyászati, egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatással várják a látogatókat. A fedett és félig fedett gyógymedence, élménymedence, vízióvoda, gyógyászati – és fitneszközpont egész évben nyitva tart. Tavasztól őszig többek között többfunkciós 1800 négyzetméteres, csúszdás strandmedencével és gyermek kalandmedencével várják a kikapcsolódni vágyókat. A fürdő területén, a Nádasdy Várban és annak udvarán, valamint a város különböző intézményeiben egész évben színvonalas kulturális, művészeti és sport programok széles választékával várják a Sárvárra érkezőket!